Komposztálás

A konyhai és kerti hulladék jó része a komposztba kerülhet

Komposztáljunk! - Miért érdemes?

A komposztálás során a szerves anyagok természetes úton, mikroorganizmusok segítségével bomlanak le, és alakulnak át tápanyagdús földdé, azaz komposzttá. Ezzel nemcsak a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét csökkentjük drasztikusan, hanem:

Értékes tápanyagot biztosítunk a kerti és szobanövényeknek, műtrágya helyett
Javítjuk a talajunk szerkezetét és vízháztartását
Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását
Zöldebb, fenntarthatóbb életet élünk

Mi kerülhet a komposztba és mi nem?

Amit a komposztba tehetünk...

Konyhai hulladékok:

-Gyümölcs- és zöldséghulladék (héj, magok, maradékok)
-Kávézacc és teafű (filterrel együtt is, ha lebomló anyagból van)
-Tojáshéj (összetörve)

Kerti hulladékok:

-Fűnyesedék (vékony rétegben, hogy ne tömörödjön össze)
-Elhalt levelek és gallyak (felaprítva)
-Fel nem használt zöldségek és gyümölcsök
-Vágott virágok
-Fűrészpor, faforgács (kezeletlen fából)
-Szalma, széna

Egyéb:

-Nem fényes papír és karton (összetépve vagy aprítva)
-Fahamu (kis mennyiségben, kezeletlen fából)
-Szobanövény maradványok: elszáradt levelek, elnyílt virágok, levágott hajtások vagy akár az egész, elpusztult növény (beteg részek nem)
-Elhasznált virágföld
-Növényevő kisállatok (pl. nyúl, tengerimalac, hörcsög, egér, csincsilla) alomja
-Lebomló csomagolóanyag, szatyor (ezek mindig jelöléssel vannak ellátva)

Ezt viszont soha ne tegyük a komposztba!

-Hús és tejtermékek: Ezek vonzzák a rágcsálókat és más kártevőket, valamint kellemetlen szagokat áraszthatnak.

-Főtt ételmaradékok: Hasonló okokból, mint a hús és
tejtermékek.

-Beteg növények: A kórokozók elterjedhetnek a komposzton keresztül.

-Olajos és zsíros anyagok nagy mennyiségben.

-Vegyszerekkel kezelt anyagok: Például festett fa, kezelt fűnyesedék.

-Műanyag, fém, üveg: ezek nem bomlanak le.

-Húsevő vagy mindenevő állatok (pl. kutya, macska, menyétfélék) alomja: kórokozókat tartalmazhat, tilos a komposztba tenni!

Ha túl sok a kerti hulladékunk, tehetjük a zöld kukába is

Zöld vagy barna kuka: az új alternatíva

A hagyományos kukák mellett nemrégiben megjelentek a zöld vagy barna kukák a biohulladék gyűjtésére. Ez egy kiváló lehetőség azok számára, akik nem tudnak otthon komposztálni, vagy a komposztjukba nem való anyagoktól (pl. főtt ételmaradék) szeretnének környezettudatosan megszabadulni.

Mi kerülhet a zöld/barna kukába?
Ez a kuka lényegében a konyhai és kerti biohulladékok gyűjtésére szolgál, amiket a szolgáltató ipari komposztálóba szállít. Ide általában az alábbiak kerülhetnek: minden, ami a házi komposztba is, vagyis gyümölcs- és zöldséghulladék, kávézacc, teafű, tojáshéj, fűnyesedék, levelek, stb.

Figyelem! A zöld és barna kukákba csak a kiadott tájékoztatók alapján szabad hulladékot dobni. Főtt, sült ételmaradékot, húst, halat, tejterméket, csontokat (egy bizonyos méretig), romlott ételt, kenyeret, tésztát csak akkor lehet, ha a hulladék olyan ipari komposztálóba vagy biogázüzembe kerül, ahol ezek feldolgozása megoldott.
Erről mindig az illetékes önkormányzatnál, hulladékkezelőnél kell érdeklődnünk, de általában szigorúak a korlátozások.

A giliszták nagyon hasznosak a kertben - és a komposztban is

Mindennek lényege, avagy a komposzt titkos élete

A komposzthalom nem csupán egy szeméthalom, hanem egy pezsgő mini ökoszisztéma, amely hemzseg az élettől. Apró élőlényekkel van tele, amelyek a komposztáló gépezet igazi motorjai, ők alakítják át a kerti és konyhai hulladékot értékes, tápanyagdús humusszá, vagyis komposzttá.

Miféle lények ők? Baktériumok, gombák, földigiliszták, ugróvillások és atkák, ászkarákok, ikerszelvényesek élnek a komposztban.
Rajtuk kívül csigák, meztelencsigák, hangyák, bogarak és lárváik, valamint légylárvák is tagjai ennek a népes tábornak.

Ezen élőlények biztosítják a hatékony és gyors lebomlást. Munkájuk révén a szerves hulladék mérete aprózódik, felülete megnő, így a baktériumok könnyebben hozzáférnek.
Az anyagok kémiai szerkezete átalakul, tápanyagok szabadulnak fel, amelyek később a növények számára is felvehetők lesznek. A komposzt végül levegőssé és morzsalékossá válik, ami ideális a talaj számára.

A komposztálás körforgást biztosít, a kert önmagát táplálja

Hogyan kezeljük a komposztot?

Ha van kertünk, és beszereztük, vagy elkészítettük a megfelelő komposztálóedényt, hozzákezdhetünk a komposztáláshoz: a komposztot érdemes rétegezve készíteni, váltogatva a zöld (nitrogéndús, pl. fűnyesedék, konyhai zöldségmaradék) és a barna (széntartalmú, pl. száraz levelek, aprított ágak, papír) anyagokat.

Fontos, hogy a komposzt mindig kissé nedves legyen, de ne ázzon el. A jó levegőzéshez időnként át kell forgatni, így elkerülhető a rothadás és gyorsul a lebomlás.
A kész komposzt morzsalékos, földszagú, és talajjavítóként vagy talajtakarásra használható a veteményesben, virágágyásokban.

Lakásban kisebb méretű, zárható komposztáló edény (pl. bokashi vödör vagy gilisztakomposztáló) használható. Ezek szagmentes megoldást nyújtanak, és a feldolgozott konyhai maradékból folyadék és humusz keletkezik, amely szobanövények vagy erkélyládák tápanyag-utánpótlására alkalmas.

Városban érdemes utánanézni a közösségi komposztpontoknak is, lakóközösségben, társasházban kérhetünk közös komposztálóedényt.

Komposztáljunk! - Miért érdemes?

Mi kerülhet a komposztba és mi nem?

Amit a komposztba tehetünk...

Ezt viszont soha ne tegyük a komposztba!

A tojáshéjat összezúzva tegyük a komposzthoz (például daráljuk le)

A kávézacc is kitűnő összetevője a komposztnak

A kartonfélék nagyon jó "barna" alapanyagok

Ha ezt látjuk a komposztáló alján, jó úton járunk

Zöld vagy barna kuka: az új alternatíva

Mindennek lényege, avagy a komposzt titkos élete

Hogyan kezeljük a komposztot?

Vissza a főoldalra