Természetszemlélet

(A kép forrása: Wikimedia Commons)

Az indiánok szemlélete

A természet szentsége és élőként való felfogása: Az indián kultúrák mélyen spirituálisan kötődtek a természethez. Számukra a természet nem csupán élettelen anyag, hanem egy élő, szent test volt, tele szellemekkel és erőkkel. Minden élőlénynek, sőt a nem élő elemeknek is (hegyeknek, folyóknak, viharoknak) saját szelleme van, amely része az univerzum nagyobb lelkének.

Ez a szemlélet áthatotta mindennapjaikat, vallásukat, rituáléikat, mitológiájukat, művészetüket és gyógyászati gyakorlataikat. A Földet "Nagymamaként" vagy "Anyaföldként" tisztelték, akiből minden élet fakad.
Sok indián kultúra úgy tekintett a földre, mint szent és megosztható erőforrásra, amelyet nem lehet egyénileg birtokolni. Ehelyett a közösség feladata volt a föld tisztelete és gondozása.

Az indián kultúrák régóta gyakorolták a fenntartható földhasználatot és erőforrás-gazdálkodást. Bár voltak esetek, amikor a vadászat vagy a fakitermelés mértéke túlmutatott a fenntarthatóságon (különösen, amikor európai árupiacokra termeltek), általában igyekeztek a természeti erőforrásokat úgy használni, hogy azok a jövő generációk számára is rendelkezésre álljanak.

"A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön."
Seattle indián törzsfőnök

Durrell mindig az állatok jóllétét tartotta elsődleges fontosságúnak
(A kép forrása: Wikimedia Commons)

Gerald Durrell – az igazi természetbúvár

Gerald Durrell 1925. január 7-én született Jamshedpurban, Brit-Indiában, ahol az édesapja mérnökként dolgozott. A család az édesapa 1928-as halála után visszaköltözött Angliába, ahol édesanyjuk hatalmas erővel igyekezett összetartani a családot.
Gerry, a legkisebb Durrell, már kora gyermekéveitől kezdve szokatlanul nagy érdeklődést mutatott az állatok, a minket körülvevő élővilág valamennyi teremtménye iránt, bárhol találtak is rá, ő mindig éppen valami állatot figyelt, vagy gyűjtött be.

A család bárhová költözött is, az ifjú Gerry skatulyái, üvegei, ketrecei mindenhová elkísérték őket, tele bogarakkal, kikelésre váró hernyókkal, vagy a családtagok nem kis ijedtségére, skorpiókkal és egyéb „fenevadakkal”.

Gerald Durrell érdeklődése a természet és az állatok iránt az évek során egyre erősebb lett, majd ez az érdeklődés gyermekéveinek és életének is meghatározó színhelyén, a napfényes és derűs Korfu szigetén bontakozott ki igazán.
Itt olyan tanítómestere volt, mint a szigeten élő Theodore Stephanides, korának valóságos polihisztora, természettudós, költő és orvos.
Az ifjú természetbúvár Angliába való hazatérésük után is hű maradt szenvedélyéhez, és ha csak lehetett, állatokkal foglalkozott.

A kék tengeröblök Durrell kedvenc helyei közé tartoztak
(A kép forrása: moorpheus, via Pixabay )

A még fiatal Durrell a második világháború után a Whipsnade Állatkertben dolgozott, majd néhány évvel később már saját állatgyűjtő expedíciókat kezdett szervezni. Igazi álma azonban egy saját állatkert volt, amit végül Jersey szigetén sikerült megvalósítania a Les Augres-kúria területén, és amelyet 1959-ben sikeresen megnyitottak (Jersey Zoo).

Durrell azonban nem állt meg itt, hiszen nagyon korán felismerte az állatkertek új feladatait, jelentőségüket a kihalóban lévő állatfajok megmentésében.1963-ban létrehozta a Jersey Wildlife Preservation Trust-ot (Jersey-i Vadvédelmi Alapítvány), amely a Jersey Zoo köré szerveződött, jótékonysági szervezetként, fő céljának a veszélyeztetett fajok megőrzését, tenyésztését és visszatelepítését jelölte ki.

1978-ban a Jersey-i Vadvédelmi Alapítvány égisze alatt megalapították a Conservation Training Centre-t (ma: Durrell Conservation Academy), vagyis egy Természetvédelmi Képzési Központot, amely természetvédőket, állatorvosokat, biológusokat, állatkerti szakembereket oktatott arra, hogyan lehet a legkülönfélébb fajokat megmenteni a kihalástól, hogyan lehet őket befogni és eredményesen szaporítani.

Mindezek mellett Durrell igen jelentős írói munkásságával is hozzájárult a természet megismertetéséhez, megszerettetéséhez, vidám, angol humorral gazdagított művei szórakoztató olvasmányai lehetnek bárkinek, aki önfeledt kikapcsolódásra vágyik egy jó könyv társaságában.

Az állatkertekben a fajok természetes életkörülményeit kell biztosítani

Gerald Durrell öröksége

Gerald Durrell legnagyobb érdeme elsősorban az, hogy úttörője volt a kihalóban lévő, vagy súlyosan veszélyeztetett fajok megmentésének, fajmentő programok kidolgozásának, és az állatkerti állatok megfelelő körülmények között tartásának.
Elsők között ismerte fel a természetes élőhelyek fogyatkozásának súlyos következményeit, valamint a túlnépesedésből és túlfogyasztásból származó problémákat, amelyek ma már a rendszerszintű ökológiai gondolkozástól az iskolai környezeti nevelésig mindenhol alapfogalmak.

Gerald Durrell 1995-ben hunyt el, öröksége azonban ma aktuálisabb, mint eddig bármikor. Korai felismerései mára sürgető feladatokká váltak, és valóban a legutolsó órában vagyunk, hogy visszafordítsunk valamit a modern civilizációnk okozta károkból, és segítsünk a természetnek meggyógyulni egy olyan betegségből, amelyet sajnos mi okoztunk.

Gróf Széchenyi Zsigmond vadász-író

Széchenyi Zsigmond 1898. január 23-án született Nagyváradon. Ükapja Széchényi Ferenc alapította a Nemzeti Múzeumot, dédapja Lajos pedig testvérbátyja volt a „legnagyobb magyar”-ként tisztelt Széchenyi Istvánnak.

A természetszeretetet, és a vadászat iránti szenvedélyét részben elődeitől örökölte, de bizonyára szerepe volt benne gondos, felelősségteljes neveltetésének is.

Számára a vadászat sokkal több volt puszta trófeagyűjtögetésnél, vagy a rekordok méricskélésénél. Persze ez is hozzátartozott a vadászat izgalmához, de - mint műveiből is kitűnik - legfontosabbként a természettel való összhangot élte meg, a vadász és vad közötti sajátságosan titokzatos kapcsolatot.

Széchenyi Zsigmond minden természetszerető embernek, vadásznak egyaránt jó példával szolgál, izgalmas, finom humorral fűszerezett könyvei pedig minden korosztálynak ajánlhatók.
A tájak, vidékek, városok, ahol járt, megelevenednek könyveinek lapjain. A bakonyi erdők madárdalos, halk zúgása, a balzsamos levegőjű afrikai éjszakák, a tiroli, vagy éppen alaszkai hegyek hófödte csúcsai, a titokzatos India utcai forgataga, és erdeinek mélyéről felmorajló tigrisüvöltés…

"Csend kell ahhoz, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallhassuk az örökkévalóság szavát. A Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben.
A Csendben sosem csalatkozhatunk. Mindig az igazság hangján szól hozzánk. De ő sem tűr tőlünk hazug szót. A Csendet nem lehet becsapni. Sokadalom, lárma kell ahhoz, hogy a hazugság prosperálhasson, a Csend megfojtja a hazugságot.
Azért jön ránk ez a felséges nyugalom a vadonság magányában, mert a Csend - az Isten hangja."
Részlet Széchenyi Zsigmond Csui! című művéből

(A kép forrása: Wikimedia Commons)

Assisi Szent Ferenc

A természetvédelem keresztény védőszentje,
Assisi Szent Ferenc Naphimnusza
(Cantico di Frate Sole)

"Felséges Úr, mindenható
s jó mindenek felett!
Tied a dicsőség, dícséret, áldás
és minden tisztelet!
Mind Téged illet, Felség, egyedül
s nincs ember, aki Téged méltón emleget.
Dícsérjen s áldjon, én Uram,
kezednek minden alkotása,
különösen bátyánk-urunk a Nap,
ki nappalt ád, világít és minket megvidámít.
Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása
felséges arcod képmása.
Áldjon, én Uram, asszony-nénénk a Hold és minden csillagok,
kiket az égre szórtál és szépek most és kedvesek és csillogók.
Áldjon, én Uram, a mi öcsénk a Szél
s az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús Idő,
kik által éltetsz mindent, ami él.
Áldjon, én Uram, hugunk a Víz,
oly hasznos, tiszta, jóleső, alázatos és kedves ő.
Áldjon, Uram, mi testvérünk a Tűz,
kit világul az éjszakába gyújtasz.
Szépséges és hatalmas, erős és felvidult az.
Áldjon, Uram, mi Földanya-nénénk,
ki tart és táplál minket, hogy megélnénk,
ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok szines virággal élénk.
Áldjon, én Uram
minden ember, kit háboruság, baj, gyötrelem ért,
de tűr és megbocsájt szerelmedért.
Boldogok kik mindent békén viselnek,
Te nyújtasz nekik, Felség, egykoron babért.
Áldjon, én Uram
mi nővérünk a testi Halál,
ki minden élő embert megtalál.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak,
nem tesz kárt bennük a második halál.
Dicsérjétek s áldjátok az Urat
s adjatok hálát Neki
s roppant alázattal szolgáljatok Neki!"

Dsida Jenő fordítása

Állatvédelem

Az állatvédelem az állatok oktalan kínzásának, pusztításának megakadályozása, megfelelő tartásuk, kíméletük biztosítása. Ma már társadalmilag elvárt tevékenység, amely társadalmi és hatósági intézkedésekkel és megfelelő kommunikációval valósul meg.

Állatvédelmi törvények Magyarországon
Az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényt, amelynek célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.

Forrás: Wikipédia

Állati jogok egyetemes nyilatkozata

Az Állati jogok egyetemes nyilatkozata először 1978. október 15-én hangzott el Párizsban, az UNESCO épületében. A nyilatkozatot 1989. október 21-én fogadta el a Nemzetközi Állatvédő Liga.

Forrás: Wikipédia

„Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja, hogyan bánik az állatokkal.”
Mahatma Gandhi

Az indiánok szemlélete

Gerald Durrell – az igazi természetbúvár

Gerald Durrell öröksége

Gróf Széchenyi Zsigmond vadász-író

Assisi Szent Ferenc

Állatvédelem

Vissza a főoldalra