free site maker
Mobirise

Városökológia

Napjainkban egyre többször halljuk ezeket a szavakat: városökológia, településökológia. De mit is jelentenek voltaképpen? Természetesen többféle definíció létezik ezek magyarázatára, ill. magának a városnak, a településnek, valamint az ökológia tudományának meghatározására is. Mi most nem tekintjük célunknak ezek részletes ismertetését, hiszen erre kiváló szakirodalmak léteznek már. 

A városökológia megközelítései
A városökológia szerteágazó tudományát kétféleképpen szokták értelmezni. Egyik –korábbi és talán ismertebb– megközelítése a biológia és ökológia tudományán belül a városok és általában az ember által befolyásolt élőhelyek élővilágának ökológiája. A városokban élő, vagy oda betelepülő állatok és növények tanulmányozása, valamint a városi élőhelyek és környezeti jellemzők (fény, csapadékviszonyok, hőmérséklet, talaj) vizsgálata (urbanizációs ökológia).

Az üres területeket hamar birtokba veszi a természet

Kertváros és panelház egymás mellett - két eltérő környezet

Állatok és növények a városban

A városökológia ezen része magában foglalja a városi állatok, növények állományainak, elterjedésének felmérését, annak vizsgálatát miért éppen az adott helyen jelentek meg, ill. egyéb érdekes kutatásokat.
Állatok esetében ez azért is különleges, mivel egészen szokatlan helyeken is képesek megtelepedni, gondoljunk csak a panelházak réseiben tanyázó denevérekre, vagy a magas épületek párkányai alatt fészkelő sarlósfecskékre és még folytathatnánk a sort.

Tóparti sütkérezés

Nyílik a pipacs

Mindenki a városba költözik...

Tanulmányok, felmérések tucatjai igazolják, hogy a városokban, településeken gyakran nagyobb a fajgazdagság, mint a peremterületeken, vagy a természetes élőhelyeken, ami állatok esetében összefügg a természetes ellenségek, vetélytársak hiányával, ill. azzal, hogy viszonylag nagy mennyiségű táplálékot találnak. 

Télen sokan etetik a madarakat, a kertvárosi részeken vagy szemétlerakók környékén pedig mindig akad egy-két falat egerek, patkányok, hontalan macskák számára. Előfordul persze az is, hogy a természetes ellenség nagyon is jelen van, mint például a baglyok, nyestek, vagy görények, akik szintén találnak táplálékot, főleg az őszi– téli időszakban, amikor kisebb rágcsálók, pl. erdei egerek húzódnak be a településekre, osztozván a kertek, padlások készletén a házi egerekkel. 

Nagyon sokféle állat fordulhat elő épített környezetünkben, a városi parkok mókusaitól, énekesmadaraitól a földből gilisztát kirángató feketerigón át az éjjeli lámpák fényében fura neszezéssel ballagó sünökig. 


A vízterek fontosak a városi állatok számára

A parkokban mindig akad valami finomság...

Gazdag városi növényzet

Igen széles tehát a paletta, ami örömmel vagy kevésbé örömmel fogadott lakótársainkat illeti, de ugyanígy a növényeknél is nagy változatosságot találunk. Ez utóbbiaknál természetesen a nagy fajszám a betelepítésnek valamint a rendszeres gondozásnak is köszönhető, ill. sok olyan faj van, amelyek megtelepedését akaratlanul, de szintén az ember tette lehetővé.

A városokon belül szinte négyzetméterenként változhat a talaj, a mikroklíma, így ez is hozzájárul a sokféleséghez, valamint a környező területeknél melegebb átlaghőmérséklet, ami például déli elterjedésű fajok megjelenését eredményezi. Ezek mellett több behurcolt, vagy kertekből elvadult faj is színesíti a városi flórát, nem beszélve a sok üres, parlagon fekvő telekről, ahol a falak tövében, építési törmeléken taposástűrő, ill. egy-és többéves ruderális növényzet telepszik meg, sőt akár vadvirágos rét is kialakulhat egy-egy éveken át nem háborgatott területen.


A törmelékhalmokon hamar megtelepszenek a ruderális gyomok

A nedves, árnyékos helyeken valóságos "dzsungel" alakul ki

Jellemző fajok többek között a különböző perjék, libatopfélék, disznóparéj, szürke madársóska, csalán, pásztortáska, de gyakori a pipacs, a színes bükkönyfélék, és az árvácska is. Megemlítendők még a különböző – főleg régi, omladozó-repedező –falak, és ezek kúszó, résekbe kapaszkodó növényzete.
Angliában – bár ott az építészet talán nagyobb mértékben járult ehhez hozzá– külön könyvet jelentettek meg a falak élővilágáról (A falak ökológiája), ami szintén bizonyítja ezen élőhelyek gazdagságát. Az alföldi városokban, településeken –mint nálunk is – inkább a vadszőlő, és a borostyán a legjellemzőbb fajok, míg a magasabban fekvő hűvösebb klímájú vidékeken megjelennek a különböző páfrányok, fodorkák.

A borostyán kapaszkodó léggyökereivel kúszik

A tapadó vadszőlő tapadókorongokkal "közlekedik"

Velünk élő állatvilág

A falak növényzete alatt és között sajátos élővilág alakulhat ki: pókok, ászkák bújnak meg a repedésekben, gyíkok, siklók tanyáznak az indák alatt, és gyakran még madarak is menedéket keresnek itt.

A városoknak még számos helyszínét említhetnénk meg, ahol a növények, állatok megvetik magukat, és kedvező, vagy kevésbé kedvező körülmények között élni próbálnak.

Természetesen nem mindig örülünk kis látogatóinknak; a konyhánkban katonás rendben masírozó hangyák, vagy a kamrában lakmározó egércsalád nem biztos, hogy az élővilág gazdagságát juttatja elsőre eszünkbe, mint inkább a légycsapót, rovarirtót, egérfogót, vagy egyéb „hasznos holmit”.

Mielőtt azonban beléjük gázolnánk gondoljuk meg, hogy ők is csak élni akarnak valahol, és bár a fent említett holmik is gyakran szükségesek lehetnek, mégis ha módunk vagy türelmünk van rá, legyünk velük kíméletesek. Persze előfordulnak extrém esetek is, amikor némely állatok –főleg rovarok, rágcsálók nagyon felszaporodnak, ilyenkor nyilvánvalóan meg kell tenni a szükséges lépéseket. Vannak azonban olyan védett fajok (pl. fecskék, denevérek), amelyeket nem szabad bántanunk semmilyen körülmények között. A békés együttélés mindig megoldható!


A füsti fecske gyakran költözik épületeinkbe

Apró lakók mindenhol...

Városökológia más megközelítésben

A városökológia másik megközelítése újabb keletű, és inkább a városok környezetökológiai kutatását, feltárását jelenti, a városok ökológiai fejlesztéseinek lehetőségeivel foglalkozik.
Ez a problémakör is igen szerteágazó, tekintve, hogy beletartozhat a városi környezet ökológiai szempontú fejlesztése, a különböző tevékenységekből származó szennyeződések nyomonkövetése és lehetőség szerinti csökkentése, vagy a zöldterületek kialakítása, növelése, a hulladék tárolása, felhasználása, és még sok egyéb is.

Megújuló energiaforrások

Költséghatékony informatikai rendszerek

A város és környezete

Az emberi tevékenységek és a városterjeszkedés hatásai túlterjednek a mesterséges, épített környezeten. Ilyen negatív hatások az élőhelyek feldarabolódása, inváziós fajok terjedése, fajpusztulás, környezetszennyezés. 

A városok erősítik a negatív urbanizációs, globalizációs hatásokat, ugyanakkor megfelelő intézkedésekkel, környezettudatossággal csökkenteni is képesek lennének azokat, valamint menedéket adhatnak sok veszélybe került fajnak.


A növekvő infrastruktúra feldarabolja a tájat

A településekhez közeli vizekbe sok szennyezőanyag kerül

Növekvő erőforrásigények és a jövő kihívásai

A városoknak, a modern életvitelnek óriási anyag- és energiaigénye van, gondoljunk csak a közlekedésre, ipari tevékenységekre, építkezésekre, vagy a szórakoztatóiparra. Ugyanakkor környezetét jelentős mértékben terheli, elvonja erőforrásait, ezzel megbontva annak természetes egyensúlyát.
A jövő kihívásai ezért (klímaváltozás, energiaforrások kimerülése, élelmiszerhiány, civilizációs betegségek) a városlakók számára fokozottan érvényesek és sürgető megoldásokat igényelnek.


A régi városrészek átalakulnak

Egyre több erőforrást használunk...

Ökotechnológia és a jövő városai

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ökotechnológiai kutatások, az energiakímélő, környezetbarát technológiák kidolgozása, valamint az újrahasznosítás lehetőségei. Ilyenek például az új, energiatakarékosabb építkezési ill. fűtési módok, a közlekedés, a különböző csomagolástechnikai eljárások, vagy akár a vegyszermentes növénytermesztés.

A jövő városait a tervezők önellátó, fenntartható módon képzelik el, ahol az innovatív technológiák és a hagyományos megoldások úgy ötvöződnek, hogy közben a modern városi élet kényelmeiről sem kell lemondani. A szakemberek tervei szerint ezeket a lakóhelyeket a tiszta energiafelhasználás, újrahasznosítás, rengeteg zöldfelület valamint a minimális környezetterhelés jellemzi majd. Ökovárosnak a környezetével összhangban lévő emberi környezetet nevezzük, amely ugyanakkor megfelel a jövő kihívásainak.

Ilyen városok megalkotására már történnek kísérletek, pl. a hollandiai high-tech miniváros, vagy a Fujisawa Smart Town a Japán Kanagawa körzetében.

Virágzó zöldtető a chicago-i városházán