Szivacsváros

Új megoldások a víz megtartására a száraz városi környezetben

Vízelvezetés helyett vízmegtartás

A vízmegtartásnak sokféle formája lehet. Az esőkertek például összegyűjtik és megszűrik a burkolt felületekről érkező vizet, miközben lehetővé teszik annak lassú beszivárgását.
A vízáteresztő burkolatok szintén segíthetik, hogy a csapadék ne azonnal a csatornába kerüljön. A zöldtetők, a fák és a városi növényzet pedig nemcsak árnyékot adnak, hanem a víz körforgásában is fontos szerepet töltenek be.
Így a zöldfelület nem pusztán esztétikai elem, hanem a város működésének része.

A város vízháztartását azonban nem lehet a település határain belül kezelni.
A környező erdők, gyepek, mezőgazdasági területek, patakok és vizes élőhelyek mind kapcsolatban állnak a várossal. Ha a táj képes megtartani a vizet, az lassíthatja a lefolyást, mérsékelheti a hirtelen vízterhelést, és több nedvességet őrizhet meg a szárazabb időszakokra.
Ebben a talajnak is fontos szerepe van. A jó szerkezetű, megfelelő szervesanyag-tartalmú talaj több vizet képes megtartani, ezért a talajkímélő gazdálkodás a városoktól távolabb is hozzájárulhat a vízháztartás javításához.

Többféle megoldás együtt a leghatékonyabb

A jövő városa együttműködik a természettel

A szivacsváros gondolata végső soron nem egyetlen technológiáról szól, hanem egy másfajta városi szemléletről. Ahelyett, hogy mindenáron elvezetnénk a vizet, ahol lehet, helyet adunk neki, a zöldfelületeket pedig nem elszigetelt parkokként kezeljük, hanem összefüggő hálózatokban gondolkodunk. A másik fontos szempont, hogy nemcsak a várost, hanem a körülötte lévő tájat is a rendszer részének tekintjük.

Ráadásul ezek a technológiák ma már egyáltalán nem csupán drága, elszigetelt bemutatóprojektek. Számos országban olyannyira beváltak, hogy kötelező érvényű várostervezési szabvánnyá vagy kiterjedt, rendszerszintű infrastruktúrává váltak (pl. Dánia: Koppenhága, Kína: Vuhan, Sanghaj vagy Sencsen, Ausztria: Bécs, USA: Portland, Szingapúr.)

Az alkalmazkodás megtérül

A beruházások költségeit illetően a szemlélet is megváltozott: bár egy hagyományos aszfaltozás rövid távon olcsóbbnak tűnhet, a szivacsváros-technológiák hosszú távon kifejezetten gazdaságosak. Azáltal, hogy megelőzik a milliárdos károkat okozó villámárvizeket, tehermentesítik a csatornahálózatot, és csökkentik a nyári hűtési költségeket, hamar megtérülnek.
A klímaváltozáshoz alkalmazkodó város ezért nem feltétlenül az, amelyik egyre több műszaki megoldással próbálja kizárni a természetet, hanem az, amelyik képes együttműködni a természetes folyamatokkal.